Egyszer le kellene írni mindent!

Mindent, ami csak örömet okozott, ki tudja milyen hosszú utamon. Egyszer írok majd egy könyvet, ami hiteles históriája lesz mindannak, ami vagyok.
Már csak ki kellene találnom mi értelme van EGY könyvet írni...

egyelőre itt a honlap

A nagyapám volt a második a sorban

A nagyapám volt a második a sorban. Apró termetû inas õsz hajú emberre emlékszem, meg arra, hogy nagyon, nagyon erõs keze volt. Mindig pirospozsgás arcát szöges borosta védte, emlékszem az ölelésre, ahogy arcunk összeért, s ragadt át arcpírja rám is ahogy drótkefés állával nagyapai csókja közben végigszántotta a képemet. Munkásruhája szaga, az olcsó szappan semleges de jellemzõ illata és a bõre együtt adta meg az összetéveszthetetlen Papaszagot, amit úgy imádtam.


érdekel, tovább olvasom »»

Anyai ágon két nevet illik megemlítenem

Anyai ágon két nevet illik megemlítenem. Nagyanyám családjáról nem sokat tudok, feltüntek nevek arcok, rokonok, de gyerekként megjegyezni úgysem tudtam, hogy kit milyen szálak fûznek össze, meg hát nem is nagyon érdekelt. Nagyanyám annál inkább. Ja, a név: Rickschloss Klára. Sajnos késõn kezdtem az amatõr névkutatáshoz, s mivel a Google nem tudott mit kezdeni a névvel kitartásom pedig ezirányban átlag alattinak bizonyult, nekem Õ csak a Nagyi maradt.


érdekel, tovább olvasom »»

Furcsa utinapló

Az utazás az én serkentõszerem. Olyan drog, ami által megértem a szenvedélybetegek belsõ késztetését, ami reálissá teszi számomra, hogy az élet a mozgás Fontos része az életemnek, hiszen új szerelmet találtam. Hosszú évek utazásai alatt midig is kerestem AZT a helyet - remélem érthetõ! Nem gondoltam, hogy a világ túlsó felén vár rám... Egy kis részlet az utolsó - családom nélküli - kóborlásról.


érdekel, tovább olvasom »»